HTML

Mindennapi Afrika

Ha kíváncsi vagy eme fantasztikus kontinens valódi arcára, a mainstream médiában soha nem hallható, olvasható hírekre, akkor ez a blog Neked íródik. Minden nap olvashatod a legfrissebb és legérdekesebb hírek et Afrikából, az élet minden területéről, amelyekre csak egy szabály vonatkozik: egy hónapban ugyanaz az ország kétszer nem fog hírként szerepelni.

Friss topikok

Címkék

accra (2) addisz abeba (1) afrika (37) algéria (8) angola (12) bamako (3) bangui (1) benin (7) bissau guinea (10) botswana (7) bujumbura (1) burkina faso (4) burundi (11) cabinda (1) casamance (1) comore szigetek (5) conakry (2) csád (9) dakar (1) darfúr (7) dél afrika (5) dél afrikai köztársaság (17) diktátorok (7) dzsibuti (8) egyéb (2) egyenlítői guinea (8) egyiptom (9) elefántcsontpart (9) eritrea (6) és (2) etiópia (16) freetown (1) gabon (8) gaborone (1) gambia (5) ghána (13) guine (1) guinea (12) harare (2) johannesburg (1) kamerun (6) kampala (1) kenya (14) kigali (1) kongói demokratikus köztársaság (23) kongói köztársaság (3) kongó demokratikus köztársaság (1) közép afrikai koztársaság (1) közép afrikai köztársaság (6) leone (5) lesotho (5) libéria (8) líbia (7) libreville (2) lilongwe (2) lomé (1) luanda (1) lusaka (2) madagaszkár (8) malabo (2) malawi (9) mali (7) maputo (3) marokkó (7) maseru (1) mauritánia (9) mauritius (7) mogadishu (4) mozambik (9) mugabe (1) namíbia (12) niamey (1) niger (9) nigéria (20) nyugat szahara (5) port luis (1) príncipe (2) puntföld (1) rabat (1) ruanda (13) sao (2) sao tomé és principe (2) seychelles szigetek (2) seychelle szigetek (6) sierra (5) sierra leone (8) szenegál (8) szolgalati közlemeny (1) szomália (29) szomáliföld (1) szudán (24) szváziföld (5) tanzánia (9) togo (5) tomé (2) tunézia (5) uganda (26) windhoek (2) yaounde (2) zambézi (2) zambia (10) zanzibár (1) zimbabwe (17) zöld foki köztársaság (2) zöld foki szigetek (3) Címkefelhő

2009.01.12. 06:35 GaceTillerro

Kongó és Zöld-fok: Vízhelyzet 2009-ben

Miközben ezekben a napokban Magyarországon a legnagyobb problémát az akadozó gázellátás jelenti, addig Afrikában van olyan ország, ahol most sokkal égetőbb kérdés foglalkoztatja a szegényebb rétegeket, ez pedig nem más, mint az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány.

A Kongói Köztársaságban (a kis Kongó) még a főváros lakosainak is sokszor gondot okoz a megfelelő minőségű víz beszerzése napi szinten, és akkor még nem is beszéltünk a vidéki, kis falvakban élő szegényekről. Brazzavilleben ugyan a legtöbb helyen ki van építve a folyóvíz hálózat, de van amikor napokig nincs szolgáltatás, és ha van is, akkor is csak egy-két óráig az éjszaka folyamán. Persze a víz minősége sem tökéletes a hálózatban, így az emberek az érkező víz elfogyasztásával hasmenést, esetleg súlyosabb fertőzéseket kockáztatnak. A Brazzaville külvárosi negyedeiben élő embereknek esetenként több kilométert kell gyalogolni naponta, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez jussanak, és sokan hatalmas műanyag kannákban tartalékokat tárolnak a házukban. Emellett nincsenek nyilvános kutak sem túl nagy számban a városban (és persze vidéken sem), így az embereknek van amikor naponta 400-600 forintot kell fizetniük a megfelelő mennyiségű iható víz beszerzéséért.

Annak ellenére tehát, hogy a város a hatalmas Kongó folyó mellett fekszik, továbbá jelentős talajvíz tartalékkal rendelkezik, a minőséget nehezen tudja a kormányzat biztosítani. Ahogy egyes városlakók mutatták az IRIN hírügynökség riporterének, a csapokból kifolyó vízben szabad szemmel is látható szennyeződések vannak, és ha kis ideig hagyjuk leülepedni, akkor láthatóvá válik, hogy mennyi kosz és egészségre ártalmas anyag található a városi ivóvízben. Ennek ellenére sokan vannak, akik isznak a vízből, és így nem meglepő, hogy az egyik városi kórház igazgatója szerint havonta legalább 50-60 hasmenéses beteg kerül be hozzájuk, akik egyértelműen a szennyezett víztől lettek betegek. És általában csak a súlyosabb esetek fordulnak orvoshoz, így a tényleges érintettek száma jóval többre rúg.

Ugyanez a helyzet a vidéki falvakban is, ahol egyáltalán nincs vízhálózat és víztisztítás, így az emberek kutakból, folyókból és tavakból nyernek maguknak vízet, amelyet sokan fel sem forralnak (bár azért ez egyre ritkább), hogy megöljék ezzel a baktériumokat. Palackozott ásványvizet pedig nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak. A kormányzat tudatában van a helyzet súlyosságának, de sajnos a megfelelő források hiánya miatt képtelen lépést tartani az egyre növekvő populáció vízigényével, ráadásul egyre gyakrabban kerül ipari szennyeződés az iható víz forrásául szolgáló lelőhelyekbe. Viszont az is igaz, hogy az öreg vezetékhálózat sem megfelelő a víz szállítására, hiszen elvileg a tisztítókból tiszta, iható víz kerül ki, amely aztán a csőhálózatban szennyezetté válhat, köszönhetően az ellenőrizetlen földmunkáknak és vegyianyag használatnak.

Jelenleg a kis Kongóban a lakosság 46%-ának van hozzáférése a vízhálózathoz, akiknek csak 11%-a vidéki lakos, de a kormányzat tervei szerint 2015-re a lakosság 70%-a fog hozzáférni tisztított ivóvízhez. Az más kérdés, hogy a csapból mi fog folyni.

Máshol nem várnak a kormányra, és saját kezükbe veszik sorsuk alakítását. Ami mondjuk egyre inkább hasznosabb dolog lesz, hiszen napjainkban az állam szerepe egyre jobban lecsökken, szinte csak az emberek megadóztatására terjed ki, hiszen még Európában is vannak olyan országok, ahol egy átlagember nem sok segítséget, támogatást kap hazájától. A Zöld-foki Köztársaság egyes szigetein folyamatos a tisztított ivóvíz hiánya, ráadásul az esős évszak végeztével ez a probléma még súlyosabbá válik, így van ez például a Santiago szigeten. A lakosság nehézségei mellett a gazdálkodóknak sem könnyű a helyzete, de az utóbbi időszakban eléggé ötletes megoldást találtak a hiány kiküszöbölésére, amely nagyon gyorsan elterjedt más szigeteken is.

Hatalmas hálókat feszítenek ki a szabadban, hogy így gyűjtsék be az esős évszak végén gyakori ködben található vízmennyiséget és az esetlegesen még meg-megeredő eső cseppjeit. Az esős évszakban az esővíz összegyűjtése nem újkeletű, de a köd "lecsapolása" csak mostanában terjedt el igazán. A háló fonataira lecsapódik a köd, majd az odakészített kannákba csöpög az éltető folyadék, amit nemcsak öntözésre, de általános iskolák és közintézmények (!) ellátására is felhasználnak. Az ötlet nagyjából 50 éves és egyre gyakrabban használják, köszönhetően annak, hogy korábban az esős évszak elteltével mindig várni kellett, hogy máshonnan szállítsanak ide tiszta ivóvízet, amelyért aztán még fizetni is kellett, szerencsére csak minimális összeget.

A köd lecsapolása szerintem is fantasztikus találmány, újabb lehetséges alternatíva az édesvizkészletek fogyása ellen. És nem mondhatjuk, hogy nem nagy számokról van szó, hiszen 15 háló már nagyjából 4000 liter vizet tud termelni egy jó ködös napon, ami óriási kincs a száraz évszakban. A lakosság fóliás megoldásai ugyan eléggé csúnyák és nem is túl hatékonyak, de a helyi kormányzat saját beruházásában készített 15 óriási ködlecsapoló háló nagy hatékonysággal termeli az ivóvízet. Szükség is van az efféle kreativitásra, ugyanis a kormány beismerten képtelen lépést tartani a víz iránti növekvő kereslettel, és technikailag sem képes megfelelő mennyiséget megtisztítani.

A hálós ködlecsapolás pedig még környezetvédelmi szempontból is csodás megoldás, mert míg a víztisztító üzemek óriási energiafelhasználással működnek, addig itt nincsen semmiféle károsanyag kibocsátás. Magyarországon mondjuk nem valósítható meg egy ilyen elképzelés, de a Zöld-foki Köztársaság szigetei meteorológiailag tökéletes helyen fekszenek, a köd lecsapolása szempontjából ez a legtökéletesebb hely a világon. Az ország felhasználható területének nagyságát figyelembe véve éves szinten akár több millió tiszta vizet lehetne előállítani ezzel a módszerrel, ha minden helyet kihasználnának hálók felállítására. Ugye milyen egyszerű és szép lenne?

Jelenleg mindenesetre csak a fentebb említett Santiago szigeten foglalkoznak ezzel a dologgal, de a kormány már vizsgálja egy országos szintű "hálóültetvény" kialakítását. Az egyetlen igazi probléma a köd lecsapolásával a Szahara közelsége. Néhány hónapon át erős szelek fújnak a sivatag felől, homokot és egyéb port juttatva a hálókra és ezáltal a vízbe. Ennek kiküszöbölésére a hálók és a kannákon lévő szűrők gyakori tisztítása, a vízminőség rendszeres ellenőrzése lehet a jó fegyver.

Két vízproblémákkal küzdő országról írtam most röviden, és valószínűleg a kis Kongóban lakó falusiak mindegyike szívesen cserélne a Santiago szigeten élő társával, hiszen míg utóbbiaknak az időjárástól függ csak az ivóvíz mennyisége, addig előbbieknek sok-sok kilométert kell legyalogolni ugyanannyi, és néha rosszabb minőségű vízért. És ilyenkor gondolkodik el rajta az ember, hogy az általunk fejlett országoknak titulált államokban sokszor azon is kiakadnak az életben őszinte örömöt már nem lelő emberek, hogy sokat kell várni az áruházi sorban. No comment.

2 komment · 1 trackback

Címkék: kongói köztársaság zöld foki köztársaság


A bejegyzés trackback címe:

http://mindennapiafrika.blog.hu/api/trackback/id/tr67872150

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hasznos Oldalak Víztisztító Témában 2009.12.06. 23:58:22

Cellulit ellen- idejében - Vitaminok, étrendkiegészítők, víztisztító Kérdések és válaszok az Aquarion víztisztítóról - Vitaminok... Víztisztító vásárlás 2 lépésben - Élet Szegeden Ionizált víz, lúgos víz : ház...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Agur 2009.01.12. 18:46:51

Szia Gracetillero! Légyszi ird meg a linket, ahol angolul lehet olvasni erről a hálós megoldásról. Köszi